Nos eltelt egy kis idő mióta utoljára írtam, sokminden történt, például hazaért apám Tunéziából, a hétvégén végre foglalkoztam a diplomamunkámmal is, és bár terjedelemben nem haladtam sokat, de lényegi változtatásokat végeztem mind tartalomban mind szerkezetben, fel is vettem pár emberkével a kapcsolatot és remélem most már valóban sikerül is haladni vele érdemben. Hétfőn volt Nagymamám hagyatéki tárgyalása, nővéremmel együtt mentünk, hiszen ketten képviseljük anyukám részét, nos hát ezzel kapcsoaltban annyi a tapasztalat, hogy az adott szó mit sem ér 20 év távlatából sem, ha pénzről vagy érdekekről van szó... persze változtak az idők és ezt senki sem vitatja, de ettől még számíthatna a becsület is. Természetesen muszáj volt nagyjából megbeszélni mi legyen az ingóságokkal, én annyira nem ragaszkodtam semmihez, de furcsa volt egy pillanat, amikor szinte kívülről láttam magunkat és rossz érzés töltött el azzal kapcsolatban, hogy valaki akit ennyire szerettem, mint a nagymamám elmegy és a számára fontos és értkes dolgok miként osztódnak többfelé és válnak szimpla tárgyakká másnál.... Ez persze nem rám vonatkozik, ahogy mondtam nem igazán az volt a fontos számomra, hogy értéket hozzak el, csak néhány dolgot szerettem volna, amikhez nekem is kötődnek emlékeim, vagy olyan dolognak tartottam amit sajnálnék ha másnál kallódna el, mikor tudom, hogy számukra nem feltétlenül az emléket képviselik. A ház ahol egykor rengeteg nyarat töltöttem és szép emlékeket gyűjtöttem valószínűleg eladásra kerül, tekintve, hogy nekünk nincs elég tőként, hogy kifizessük a másik két testvért, és nekik már megvan a saját életük, nem akar senki igazán költözni sehova, egyetlen remény, hogy a családban marad az az egyik unokatestvérem, ha őt érdekli a dolog, de még nem tudtunk beszélni erről vele.
Kiderült, hogy keresztapám is rákos, amit nagyon sajnálok, mert bármilyen meghökkentő megnyílvánulásai is vannak olykor, nekem mindig az egyik kedvenc nagybátyám marad örökre, hiszen tudom, hogy egy jószándékú és becsületes ember, arról nem tehet, hogy befolyásolható és így könnyen válik olykor erős akaratú nők bábjává.... Úgy érzem sokban hasonlítunk egymásra, én is sokmindenre képes vagyok ha érzem, hogy valaki őszintén szeret, vagy tényleg őszinte barátsággal viseltetik irántam. Ez az egy amit mindennél többre tartok és sajnos örök hibám, hogy ezt nehezen tudom viszonozni és kimutatni mennyire örülök ennek és jólesik... Viszont ha csalódom, vagy nem kapom azt a viszonzást amit szeretnék, az sajnos gyakran aranytalanul erős rakciót vált ki belőlem és ezzel megbántok embereket, amit nem szereték....
Az elmúlt két nap a salsa-ról szólt, napi 4 óra tánc, mire hazaértem már tényleg nagyon fáradt voltam.... ahogy ma is!
